Most nézzük az igéket!

A norvég nyelvben 4 fajta ige van , plusz rendhagyó igék. Amint már mondtam, az összes ige ( kivéve rendhagyókat) nagyon egyszerűen ragozódik jelen időben. A múlt időben sincs vele probléma, ha tudod, hogy melyik típusba tartozik.
És hát van az egyszerű múlt ( itt: EM) és a present perfect ( itt: PP). Igen, sajnos a norvégok is használnak PP-t. Az élet már csak ilyen bonyolult. Érdekes, hogy a magyar, de még az orosz is vígan megvan nélküle!

1. igetípus
Múltidőben a szótő -ET végződést kap, EM-be és PP-ben is. ( Nem összetévesztendő a főnév határozott névelőjével!!)

å snakke= beszélni
EM:  snakket
PP: har snakket

2. igetípus

Múltidőben az ige EM-ben    -TE végződést kap ,  PP-ben   -T

å lese= olvasni  
 EM: leste
PP: har lest


3. igetípus
EM.-ben - DE,  PP-ben -D

å prøve=  próbálni, kisérelni      
EM: prøvde  
 PP: har  prøvd

4. igetípus
EM- ben, -DDE PP-ben  - DD  végződés.

å bo= lakni  
 EM: bodde  
PM:  har bodd

A rendhagó igéket mindig másképpen kell ragozni, néha teljesen kifacsart, rá nem jönnél az ige eredeti alakjára.  Pl.

å gi = adni      å gå = menni, járni
 JI : gir             går
 EM: gav          gikk
PP: har gitt         har gått


Azt hogy az ige melyík típuba tartozik, meg kell tanulni, semmilyen szabály nincs, talán csak az, hogy  a legtöbb ige az 1. típusba tartozik.

Mutató névmások

A hozzánk közel levő tárgyakhoz ( amelyeket megfoghatunk, mert annyira közel vannak.)


Denne ( EN-szavakhoz)
Dette ( ET-szavakhoz)
Disse ( többesszám)

A tőlünk távol levő tárgyakhoz ( ezekre a dolgokra csak rámutathatunk)

Den ( EN- szavakhoz)
Det ( ET- szavakhoz)
De ( tbsz)
A mutatószavakat használhatjuk önmagukban vagy főnevek előtt. A főnevek határozott névelővel kell álljanak.

Kan jeg prøve den grenseren? Denne er for liten.
(felpróbálhatom azt a pulóvert? Ez túl kicsi.
Vil du gjerne den klokka eller liker du denne bedre?
(Azt az órát szeretnéd, vagy ez jobban tetszik?)
Er det huset nytt?  Dette er nytt også.
(Az a ház új? Ez is az.)
Disse støvlene ser ut bra, men jeg vil gjerne de bedre.
(Ezek a csizmák jól néznek ki, de én azokat jobban szeretném.)

Rokoni kapcsolatok szavai

Elég logikusak és néha írtó mulatságosak a norvég nyelvben.

1. Mor = anya  ( ei/en mor, mødre, mødrene)
2. Far= apa ( en far, fedre, fedrene, )
3. Barn = gyerek ( et barn, barn, barna)
4. Sønn=  fia valakinek (en sønn)
5. Datter= lánya valakinek   ( en datter, døtre, døtrene)
6. Forelder= szülők
7. Besteforeldre= nagyszülők
     a) bestemor = nagymama            i) mormor= anyai nagymama , ii) farmor= apai nagymama
      b) bestefar = nagypapa             i) morfar= anyai nagypapa, ii) farfar= apai nagypapa
8. Søske= testvér
     a) bror = fivér ( broren, brødre, brødrene)       i) storebror = báty, ii) lillebror= öccs
     b) søster = lánytestvér (søsteren, søstre, søstrene)   i) storesøster= nővér, ii) lillesøster= húg
9. Barnebarn = unoka
10. Tante= nagynéni
11. Onkel= nagybácsi
12. Søskebarn= unokatetvér
13. Nevø= unokaöccs         i) tantebarn=egy gyerek, akinek valaki a nagynénje  , ii) onkelbarn= egy gyerek akinek valaki a nagybácsija
14. Niese= unokahúg     i) tantebarn   ii) onkelbarn  (l. 13)
15. Tremenning = másod- unokatestvér

A 13. egy kicsit bővebben. Pl. egy nőnek van testvére és annak van egy gyereke, akkor az a gyerek a nőnek  " tantebarn", ugyanez férfira vonatkozva " onkelbarn". És hogy még bonyolitsuk a dolgot, felfedeztem, hogy van még søsterdatter, søstersønn, brordatter, brorsønn hogy azt is közölhessem, hogy a fivérem, vagy a lánytestvérem gyerekéről van-e szó.

16. Svigemor= anyós
17. Svigerfar= após
18. Svigerine, brorkone = sógornő
19. Svigerbror, svoger = sógor
20. Svigerdatter = meny
21. Svigersønn = vej
22. Stemor = mostohaanya
23. Stefar= mostohaapa
24. Stebarn = mostohagyermek
         a) stesønn = mostohafia
         b) stedatter = mostohalánya
25. Fostermor = nevelőanya
26. Fosterfar = nevelőapa
27. Fosterforeldre, pleieforeldre = nevelőszülők
28. Fosterbarn =  nevelt gyermek
        a) fostersønn = nevelt fia
         b) fosterdatter = nevelt lánya
29. Foreldreløs = árva
30. Adoptivbarn= örökbefogadott gyerek
31. Adoptivforeldre= örökbefogadó szülők

Te jó ég, amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen sok lesz, remélem nem volt nagyon kimeritő...

Segédigék

Jelen időben:

1. Kan= -hat, -het, képes valamire

Jeg kan lese = Tudok olvasni

2.  Må= muszáj, kell, köteles

Det må gjøres= Ezt meg kell tenni.

3. Skal= fog ( jövő idő képző)

Jeg skal lese= Majd fogok olvasni.

4. Vil= akar, fog

Hun vil danse= Táncolni akar.

5.Burde= kellene

En av oss bør være hjemme= Egyikünknek otthon kellene lenni.

Mit azt a példák is mutatják a segédigével együtt használt főige általános alakban van de az " å" bigyó nélkül.

Birtokos névmások

Enyém:
Min ( EN szavak) min bil= az én autóm
Mi   (EI szavak )   mi klokke= az én órám
Mitt (ET szavak) mitt hus=az én házam
Mine (tbsz)       mine biler= az autóim

Viszont ha a sorrend megfordul:

bilen min
klokka mi
huset mitt
bilene mine

Tied:
Din, di, ditt

Az övé :

Hans (ha férfiról van szó)
Hennes( ha nőröl)

Hans bil
Hennes hus


A miénk

vår ( EN, EI szavak)
vårt ( ET szavak)
våre ( tbsz)

A tiétek:

deres

Az övék:

deres

Az első szám harmadik személyben és többes szám harmadik személyben van egy visszaható névmás, amit akkor használnak, amikor olyasmiről van szó,ami a cselekvő személy birtokában van.

sin, sitt, sine

Heidi vasker klærne sine= Heidi a saját ruháit mossa
Heidi vasker klærne hennes= Heidi egy másik (nőnemű) személy ruháját mossa.

 Jani sier at Péter må sette sykkelen sin i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét a garázsba ( Péter biciklije)

Jani sier at Péter må sette sykkelen  hans i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét ( Jani bicikliét) a garázsba

A személyes névmások

Személyes névmások

Jeg (jáj) = én           meg (máj)= engem , nekem, magamat
Du (dű)= te              deg ( dáj)= téged, neked, magadat
han (hán) = ő (ffi)     ham/han (hám)= őt,  neki  seg(száj)=magát
hun (hün) = ő (nő)     henne= őt, neki   seg
den, det = az  ( függ a szó nemétől), den, det = őt, neki, seg
vi= mi                    oss = minket, nekünk, magunkat
dere= ti                  dere= titeket, nektek, magatokat
de (di) = ők             dem= őket,  nekik , seg= magukat

Nézzünk példamondatokat :

Kicsit gondolkoynom kell, mert a magyar máshogy használja... :)

Én olvasok= Jeg leser.     Ideadnád nekem a könyvet? = Kan du gi ( jí)  meg boka?
Te olvasol=  Du leser        Jeg kan gi boka deg.= Odadhatom neked a könyvet.
Han/Hun leser.                  Jeg kan gi boka ham/henne.
Vi leser.                            
Dere kan gi boka oss.  = Ti ideahatjátok a könyvet nekünk.
Jeg kan gi boka dere. = Odaadhatom nektek a könyvet.
De leser= Ők olvasnak      Jeg kan gi boka dem.= Odaadhatom nekik a könyvem.


A seg névmás:  visszaható névmás. Sok igét csak visszaható igeként használhatunk. Pl. gifte seg = házasodik, gleder seg = már alig várja

Jeg gifter meg.
Du gifter deg.
Han/ Hun gifter seg.
Vi gleder oss til det
Dere gleder dere til det. ( Ez olyan "a körül a fa körül " szerű, nem? :) )
De gleder seg til det.

Azt hiszem mára elég ennyi.

Husvét

Husvétkor a norvégok így köszönnek:

GOD PÅSKE! vagy RIKTIG GOD PÅSKE! ( gú poszke, rikti gú poszke)

A  "Krisztus feltámadt ! Valóban feltámadt! " köszöntés nincs elterjedve, főleg a templomokban használják liturgia közben. Norvégul így van: "Kristus er oppstanden! Han er sannelig oppstanden!"

Igék

A norvég infinitivus, tehát az ige általános alakja az  å  maganhangzó plussz főnevi igenév.
Pl.
å gå       menni
å tenke   gondolkodni
å gjøre  tenni
å lese    olvasni
a lære     tanulni
å spise     enni
å drikke    inni

Amikor ragozzuk, akkor az å-t elhagyjuk.
Jeg spiser. Én eszem.
Dere går.   Ti mentek
Du leser.    Te olvasol.
Han lærer.   Ő (ffi) tanul.
Hun tenker.   Ő (nő) gondolkodik.
Vi drikker.  Iszunk.
De gjør. Ők  megteszik.

A norvég nyelvben, ahogy a fenti példa is mutatja minden személyben egyformán vegződnek az igék. Akármilyen időben. ( Rossz időben es napsütésben is ;-) )

Jeg spiser. Du spiser. Han/Hun spiser. Vi spiser. Dere spiser. De spiser.

Sajnos nem ismerem a magyar nyelvi kifejezéseket, ezért megpróbálom úgy elmondani, hogy körölírom. Akinek bántja a szemét, attól elnezést kérek.
Szoval, ha a mondatban megis az ige altalános alakját is kell használni, akkor :
Ha a vil, skal, må, kan segedige is szerepel előtte, az å jelet elhagyjuk.

Jjeg skal reise. Elutazok.
Vi må prøve. Meg kell próbáljuk.
Du vil ha. Akarod.
Han kan lese. Olvashat. vagy Tud olvasni.

Egyébként ha ilyesmi mondatot akarsz megfogalmazni, hogy " Probálom megjavítani." vagy " Elkezdek enni".
Akkor az å jelet is ki kell ejteni, le kell írni.

Jeg prøve å reparere.
Jeg begynner  å spise.

Remélem nem voltam teljesen érthetetlen. :)

A multbeli alakokrol máskor, az egy külön post anyaga.

A hét napjai és hónapok

Mandag (hétfő)  (mándág)
Tirsdag  (kedd)   (tisdág)
Onsdag  (szerda)  (unszdág)
Torsdag  (csütörtök)  (tusdág)
Fredag    ( péntek)  (fredág)
Lørdag    (szombat)  ( lőrdág)
Søndag    (vasárnap)  (szöndág)

januar   ( jánuár), februar  (február), mars  (más), april  (ápril), mai (máj), juni (jüni), juli (jüli),  august (őgüszt), september, oktober ( uktuber), november (nuvember), desember.

A főnevek továbbra is...

A többes szám egy kicsit bonyolulzabb, mint az angolban. Van határozott és határozatlan többesszám. De nem mindegy, hogy ET vagy EN szórol beszélünk.

Vegyük pl. azt a szót hogy BIL  (autó)

1.Határozatlan egyes szám: EN BIL ( egy autó)
2.Határozott egyes szám:  BILEN ( az autó)
3.Határozatlan többes szám : BILER ( autók ) (általánosságban)
4.Határozott többes szám:  DE BILENE ( az autók)

Jeg har en bil. ( Van egy autóm.)
Bilen er hvit. ( Az autó fehér.)
Jeg kan se biler. ( Autókat látok)
De bilene er hvite. ( Az autók fehérek.)

Most nezzünk azt a szót, hogy  PAPIR ( papír)


1.Határozatlan egyes szám: ET PAPIR ( egy papír)
2.Határozott egyes szám:  PAPIRET  ( a papír)
3.Határozatlan többes szám : PAPIRER (papírok)
4.Határozott többes szám:  DE PAPIRENE ( a papírok)

Et papir er på bordet. ( Egy papír van az asztalon) Ebben a mondatban két példa is van :) !
Har du papirer? ( Vannak pírjaid? )
Kan du lese papirene ( Elolvasnád a papírokat? )

DE, ha az ET szó csak egyetlen szótagból áll, akkor a határozatlan többes szám NEM változik.

ET HUS (egy ház)
HUSET ( a ház)
HUS ( házak)
DE HUSENE (a házak)

 Jeg vil gjerne ha et hus. ( Szeretnék egy házat)
Huset er stort. ( A ház nagy.)
Vi har mange hus i byen. ( Sok házunk van  a városban.)
Alle husene er hvite. ( Az összes ház fehér. )

Vannak rendhagyó főnevek ( melyik nyelveben nincsenek? )

Pl.  MOR (anya)

EN MOR (egy anya)
MOREN (az anya)
MØDRE ( anyák)
MØDRENE ( az anyák)

A szótár jelzi azt, hogy EN vagy ET szó, meg a többes alakokat és a kivételeket is.

Főnevek

Ezt már egyszer leírtam amásik blogomban :)

http://norvegminta.blogspot.no/2012/08/a-norveg-nevelok-furcsasaga.html

A mondatszerkezet

A norvégban a mondatszerkezet kötött. Azaz mindig az  ige áll a második helyen. Akár kérdő mondat akár állitó mondat. Kivéve ha igével kezdjük a kérdő mondatot.
Hva er det? ( Vá ár de? ) Mi az?
1.Kérdőszò 2. Ige 3. Mondat többi része.
Er du enig? ( Ár dű eni?) Egyet értesz?
1. Ige. 2. Névmás 3. Mondat töbi része?
Jeg spiser nå. ( Jáj szpíszer no) Én eszem most.
1. Névmás. 2. Ige. 3. Határozó szó.
Nå spiser jeg.
1. Határozó szó. 2. Ige. 3. Névmás.
Szóval ha a határozó szó kerül előre akkor a mondat megfordul egy tengely körül és ez a tengely az ige.

Engem ... hivnak

Nos, akor jöjjön az ismerkedés norvégul.

Hei! Ez a szia megfelelője. A norvégogknál van magázódás, de nagyon ritkán használják. Többnyire ezzel a hei- (e. : hej)-el köszöntik egymást. Ha hivatalosak akarnak lenni, akkor a napszaknak megfelelő köszönést használják.

God morgen! (gú morgen) Jó reggelt!
God dag! (gú dág)
God kveld! (gú kvel) Jó estét!

Hva heter du?  ( Vá heter dű? )  Hogy hívnak téged?
Jeg heter Pippin. ( Jáj heter Pippin) A nevem Pippin.
Hyggelig å møte deg. ( Hügeli a mőte dáj) Örvendek.
I like så  ( Ilige sa) Viszont.

Még van nekik egy kérdésük amit mindig megkérdeznek: ez a Hvordan går det? ( Vurdán gar de? ) Hogy megy ?  Az angoltól eltérően válaszolni is kell rá. Igy lehet:

Det går bra. ( Det gar brá). Jól megy.
Bare bra. ( Báre brá) Csak jól.
Ikke så verst. (Ikke sa vest) Nem olyan rossz.

Mint már említettem nem nagyon magázzák egymást. Öregeket is nyugodtan letegezhetsz. Ez egy külön fejezetet érdemel egy szociológiai tanulmányban. A fönököm szerint a norvégok  nem szívesen fogadnak el semmilyen hierarhiát. Mindenki szabadon véleményt nyilvánithat függetlenül poziciótol vagy végzetségtől  Ez egy kelet-európait nagyon tud zavarni.


Szóval a du  azaz te és az deg azaz téged az általánosan elterjedt forma. Egyszer megkérdeztem a norvég tanáromat, hogy akkor kit magáznak, a királyt? Azt felelte, hogy még őt sem igazán. A nagyon idős embereket szokták, ha ünnepélyesen szólitják meg őket.

A elköszönés leggyakoribb formája a Ha det bra! vagy a kevésbé merev Ha det! Ami szó szerint Legyen neked jó! vagy a Legyen neked!  ( Há de brá vagy Há de).


Takk for i dag! :)

Kombinációk

Diftongusok:
ei , mint ej      vei= út ; leilighet= lakás; sei= egy tőkehal fajta
ai, mint áj       mai=május; hai= cápa; haike = autót stoppolni.
øy, mint őj      fornøyd = elégedett
au, eu  mint ő   sau = birka, Europa, maur = hangya

Egyebek:

kj, ki, ky , mint  átmenet a h és cs között   kjøre = vezetni, kirke= templom, kiosk= kis bolt
skj, sj, sk ( + i, y, øy ), mint s skjære= vágni, metszeni, sjal=sál,  sky=felhő, skøyter= korcsolya (egy pár)
ng ( orrhangú "n " ) sang= ének, dal; mange= sok

a g- es a h néma ezekben az esetekben:

gj , mint j  gjennom= keresztűl
hj, mint j   hjelpe= segíteni
hv, mint v  hvem= ki? hva= mi? hvor= hol?

Itt ahol mi vagyunk a kj, ki, ky kombinációt cs-nek ejtik, a hv kombinációt pedig kv- nek. Szóval a kirke az csirke , a kjøre az csőre, a hva az kvá.
 A Donáld Duck pedig Dunáld Dükk ...

Mássalhangzók

b  mint b                                       bok= könyv
c csak idegen szavakban:              
    sz-nek ejtik  e, i, y előtt                 centimeter
     k- nak a, o , u, æ előtt                        camping
d   mint d                                        dame= hölgy
f    mint f                                          fem= öt
g    kétféleképpen:
      g , ha a, o , u, æ előtt van, vagy mássalhangzó előtt         gate= utca
      j,   ha i, e , y előtt                                                       gi = adni
h   mint h                                                                          han= ő (ffi)
j    mint j                                                                           ja=igen
k   kétféleképpen .
     k-nak  a, o, u, æ   vagy mássalhangzó előtt                 Kari (női név ), klær= ruhák
     átmenet a h és cs között ( hátul ejtve a a torkunkban),
     ha i, y  előtt áll                                                            kyss= csók
l    mint l                                                                          liv= élet
m mint m                                                                         mor= anya
n  mint n                                                                           ny= új
p mint p                                                                            potat = krumpli
q  csak idegen szavakban                                                 quiz
r   mint r (ki is ejtik rendesen , nem mint az angolok )          reise=utazni
s  kétféleképpen
    sz                                                                                 se=látni

     s  ha az l előtt áll                                                          slå= ütni
t  mint t                                                                             tog = vonat
v  mint v                                                                            vindu= ablak
w mint v , de csak idegen szavakban                                  WC
x  mint sz, de csak idegen szavakban                                  xylofon
z  mint  sz, de csak idegen szavakban                                 zoo

Vannak még különböző betükombinációk, amit másképpen ejtenek, erről majd máskor. Egyelőre ennyi is bőven elegendő

A norvég ABC

(Megjavult a gépem, éljen az ékezett!)

Nézzük csak:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Æ, Ø, Å

A betüket ugyan úgy ejtik, ahogy irják , általában, de vannak  olyan betük, amelyeket csak idegen szavakban használnak : C, Q, W, X , Z

A kiejtési különbségek a magyarhoz képest a magánhangzóknál :

A= zárt " á "   ball= labda
E= e               pen= szép
I=i                     gi= adni
O= u              bok= könyv
U= ü              du= te
Y=valahol az " i "és az  " ü "  között   lys= fény
Æ= nyílt " á "      sekundær= másodlagos
Ø= ö                       dør= ajtó
Å= o                   åpne= nyítni

A magánhangzók hosszúsága attól függ, hogy hány mássalhangzó áll utána:

tak= tető ( hosszan, elnyújtva ejtik)
takk= köszönöm (röviden)

bo= lakni ( " bú " )
mott = szemben, ellenben ( " mot " )

Néhány kekec norvég kijavítja az embert ha az y  " i "-nek ejti. Egyszer az egyik pácienstől azt kérdeztem: "  Så, skal vi ta en fylling i dag? " ( Szó, szkál vi tá en filling i dág? ),  " Szóval, akkor ma egy tömés lesz? "  Mire ő : " Ikke filling, fylling! " ( Ikke filing, füling! )  " Nem filling, hanem tömés! "
Igaz a legtöbb norvég nagyon türelmes, mert sok külföldinek gondot okoznak az ü és ö hangok.
Az angol asszistensem a du-t nem dű -nek hanem du-nak ejti. Megjegyzem őt elég nehezen értik az angol kiejtése miatt. Volt is egy eset amikor telefonon egyeztetett valakivel, elég nehezen ment neki. Csunya dolog volt részemről, de végigröhögtem az egészet. Erről majd legközelebb.

Lassuk a medvet!

Ez a blog azoknak szol, akik most tanuljak a norvegot, vagy eppen gondolkodnak rajta, hogy megtanuljak ezt a nyelvet. Mivel en is eppen a nyelv rejtelmeit kutatom es probalom minnel jobban elsajatitani ezert az ajanlatom: tanuljuk egyutt!
Egyelore ekezett nelkul irok, de remelem , ha megjavul a gepem, akkor a magyar szoveg ekezetes lesz. :)
Szoval, a norveg nyelv:
 Nezzuk, mit mond rola a Wikipedia:

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.

A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.

A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.

A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus anynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheimkörnyékén figyelhető meg.

Bovebben itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9g_nyelv

Megjegyzem eleg hosszu szocikk. Sokkal hosszabb, mint a norveg wikipedian a magyar nyelvrol szolo. :)

http://no.wikipedia.org/wiki/Ungarsk

A norveg annyira hasonlit a danhoz, hogy  pl a hasznalati utasitasokon a norveg szoveg igy szerepel : DK/NO 
Irasban valoban alig van elteres (nem csoda, hiszen a bokmål a dan nyelvbol alakult ki), de beszedben akkora az elteres, hogy a norvegok jobban megertik a svedet, mint a dant. Ugy szoktak itt mondani, hogy a danok beszede ahhoz hasonlit, mintha a torkukon akadt volna egy jokora adag tortkrumpli es nem birnak lenyelni. 

Ezen kivul a norvegok rengeteg dilektust hasznalnak, es sokan az oregek kozul nem is ertik a bokmålt. Azt beszelik , hogy regebben a TV-ben es a radioban csak bokmål-on volt szabad beszelni, de azota torten egy kulturalis "fordulat" es az emberek buszkek lettek arra a dalektusra amit a szuleik is hasznaltak ezert most ahany ember a radioban, tv.ben mind a sajat dialektusan vartyog. A kulonbsegek nehol nagyon "fulbeszokoek"

Csak a sajat peldambol meritve azt tudom mondani, hogy meg a szomszed telepulesek kozott is mind szokiejtesben, mind a nyelv " dallamaban" (jobb szot nem tudok ra  mondani, nem vagyok nyelvesz) akkora kulonbseg van, hogy amikor a szomszed varosban levo klinikara megyek dolgozni es az asszisztensek kerdeznek tolem valamit legtobbszor csak bamban bamulok rajuk, es csak az esetek kis hanyadaban sejtem, hogy mit is akarnak tolem. :)

Legkozelebb az abc-vel es az egyes betukapcsolatok kiejtesevel folytatjuk.