A norvég ABC

(Megjavult a gépem, éljen az ékezett!)

Nézzük csak:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Æ, Ø, Å

A betüket ugyan úgy ejtik, ahogy irják , általában, de vannak  olyan betük, amelyeket csak idegen szavakban használnak : C, Q, W, X , Z

A kiejtési különbségek a magyarhoz képest a magánhangzóknál :

A= zárt " á "   ball= labda
E= e               pen= szép
I=i                     gi= adni
O= u              bok= könyv
U= ü              du= te
Y=valahol az " i "és az  " ü "  között   lys= fény
Æ= nyílt " á "      sekundær= másodlagos
Ø= ö                       dør= ajtó
Å= o                   åpne= nyítni

A magánhangzók hosszúsága attól függ, hogy hány mássalhangzó áll utána:

tak= tető ( hosszan, elnyújtva ejtik)
takk= köszönöm (röviden)

bo= lakni ( " bú " )
mott = szemben, ellenben ( " mot " )

Néhány kekec norvég kijavítja az embert ha az y  " i "-nek ejti. Egyszer az egyik pácienstől azt kérdeztem: "  Så, skal vi ta en fylling i dag? " ( Szó, szkál vi tá en filling i dág? ),  " Szóval, akkor ma egy tömés lesz? "  Mire ő : " Ikke filling, fylling! " ( Ikke filing, füling! )  " Nem filling, hanem tömés! "
Igaz a legtöbb norvég nagyon türelmes, mert sok külföldinek gondot okoznak az ü és ö hangok.
Az angol asszistensem a du-t nem dű -nek hanem du-nak ejti. Megjegyzem őt elég nehezen értik az angol kiejtése miatt. Volt is egy eset amikor telefonon egyeztetett valakivel, elég nehezen ment neki. Csunya dolog volt részemről, de végigröhögtem az egészet. Erről majd legközelebb.

Lassuk a medvet!

Ez a blog azoknak szol, akik most tanuljak a norvegot, vagy eppen gondolkodnak rajta, hogy megtanuljak ezt a nyelvet. Mivel en is eppen a nyelv rejtelmeit kutatom es probalom minnel jobban elsajatitani ezert az ajanlatom: tanuljuk egyutt!
Egyelore ekezett nelkul irok, de remelem , ha megjavul a gepem, akkor a magyar szoveg ekezetes lesz. :)
Szoval, a norveg nyelv:
 Nezzuk, mit mond rola a Wikipedia:

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.

A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.

A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.

A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus anynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheimkörnyékén figyelhető meg.

Bovebben itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9g_nyelv

Megjegyzem eleg hosszu szocikk. Sokkal hosszabb, mint a norveg wikipedian a magyar nyelvrol szolo. :)

http://no.wikipedia.org/wiki/Ungarsk

A norveg annyira hasonlit a danhoz, hogy  pl a hasznalati utasitasokon a norveg szoveg igy szerepel : DK/NO 
Irasban valoban alig van elteres (nem csoda, hiszen a bokmål a dan nyelvbol alakult ki), de beszedben akkora az elteres, hogy a norvegok jobban megertik a svedet, mint a dant. Ugy szoktak itt mondani, hogy a danok beszede ahhoz hasonlit, mintha a torkukon akadt volna egy jokora adag tortkrumpli es nem birnak lenyelni. 

Ezen kivul a norvegok rengeteg dilektust hasznalnak, es sokan az oregek kozul nem is ertik a bokmålt. Azt beszelik , hogy regebben a TV-ben es a radioban csak bokmål-on volt szabad beszelni, de azota torten egy kulturalis "fordulat" es az emberek buszkek lettek arra a dalektusra amit a szuleik is hasznaltak ezert most ahany ember a radioban, tv.ben mind a sajat dialektusan vartyog. A kulonbsegek nehol nagyon "fulbeszokoek"

Csak a sajat peldambol meritve azt tudom mondani, hogy meg a szomszed telepulesek kozott is mind szokiejtesben, mind a nyelv " dallamaban" (jobb szot nem tudok ra  mondani, nem vagyok nyelvesz) akkora kulonbseg van, hogy amikor a szomszed varosban levo klinikara megyek dolgozni es az asszisztensek kerdeznek tolem valamit legtobbszor csak bamban bamulok rajuk, es csak az esetek kis hanyadaban sejtem, hogy mit is akarnak tolem. :)

Legkozelebb az abc-vel es az egyes betukapcsolatok kiejtesevel folytatjuk.