Husvét

Husvétkor a norvégok így köszönnek:

GOD PÅSKE! vagy RIKTIG GOD PÅSKE! ( gú poszke, rikti gú poszke)

A  "Krisztus feltámadt ! Valóban feltámadt! " köszöntés nincs elterjedve, főleg a templomokban használják liturgia közben. Norvégul így van: "Kristus er oppstanden! Han er sannelig oppstanden!"

Igék

A norvég infinitivus, tehát az ige általános alakja az  å  maganhangzó plussz főnevi igenév.
Pl.
å gå       menni
å tenke   gondolkodni
å gjøre  tenni
å lese    olvasni
a lære     tanulni
å spise     enni
å drikke    inni

Amikor ragozzuk, akkor az å-t elhagyjuk.
Jeg spiser. Én eszem.
Dere går.   Ti mentek
Du leser.    Te olvasol.
Han lærer.   Ő (ffi) tanul.
Hun tenker.   Ő (nő) gondolkodik.
Vi drikker.  Iszunk.
De gjør. Ők  megteszik.

A norvég nyelvben, ahogy a fenti példa is mutatja minden személyben egyformán vegződnek az igék. Akármilyen időben. ( Rossz időben es napsütésben is ;-) )

Jeg spiser. Du spiser. Han/Hun spiser. Vi spiser. Dere spiser. De spiser.

Sajnos nem ismerem a magyar nyelvi kifejezéseket, ezért megpróbálom úgy elmondani, hogy körölírom. Akinek bántja a szemét, attól elnezést kérek.
Szoval, ha a mondatban megis az ige altalános alakját is kell használni, akkor :
Ha a vil, skal, må, kan segedige is szerepel előtte, az å jelet elhagyjuk.

Jjeg skal reise. Elutazok.
Vi må prøve. Meg kell próbáljuk.
Du vil ha. Akarod.
Han kan lese. Olvashat. vagy Tud olvasni.

Egyébként ha ilyesmi mondatot akarsz megfogalmazni, hogy " Probálom megjavítani." vagy " Elkezdek enni".
Akkor az å jelet is ki kell ejteni, le kell írni.

Jeg prøve å reparere.
Jeg begynner  å spise.

Remélem nem voltam teljesen érthetetlen. :)

A multbeli alakokrol máskor, az egy külön post anyaga.

A hét napjai és hónapok

Mandag (hétfő)  (mándág)
Tirsdag  (kedd)   (tisdág)
Onsdag  (szerda)  (unszdág)
Torsdag  (csütörtök)  (tusdág)
Fredag    ( péntek)  (fredág)
Lørdag    (szombat)  ( lőrdág)
Søndag    (vasárnap)  (szöndág)

januar   ( jánuár), februar  (február), mars  (más), april  (ápril), mai (máj), juni (jüni), juli (jüli),  august (őgüszt), september, oktober ( uktuber), november (nuvember), desember.

A főnevek továbbra is...

A többes szám egy kicsit bonyolulzabb, mint az angolban. Van határozott és határozatlan többesszám. De nem mindegy, hogy ET vagy EN szórol beszélünk.

Vegyük pl. azt a szót hogy BIL  (autó)

1.Határozatlan egyes szám: EN BIL ( egy autó)
2.Határozott egyes szám:  BILEN ( az autó)
3.Határozatlan többes szám : BILER ( autók ) (általánosságban)
4.Határozott többes szám:  DE BILENE ( az autók)

Jeg har en bil. ( Van egy autóm.)
Bilen er hvit. ( Az autó fehér.)
Jeg kan se biler. ( Autókat látok)
De bilene er hvite. ( Az autók fehérek.)

Most nezzünk azt a szót, hogy  PAPIR ( papír)


1.Határozatlan egyes szám: ET PAPIR ( egy papír)
2.Határozott egyes szám:  PAPIRET  ( a papír)
3.Határozatlan többes szám : PAPIRER (papírok)
4.Határozott többes szám:  DE PAPIRENE ( a papírok)

Et papir er på bordet. ( Egy papír van az asztalon) Ebben a mondatban két példa is van :) !
Har du papirer? ( Vannak pírjaid? )
Kan du lese papirene ( Elolvasnád a papírokat? )

DE, ha az ET szó csak egyetlen szótagból áll, akkor a határozatlan többes szám NEM változik.

ET HUS (egy ház)
HUSET ( a ház)
HUS ( házak)
DE HUSENE (a házak)

 Jeg vil gjerne ha et hus. ( Szeretnék egy házat)
Huset er stort. ( A ház nagy.)
Vi har mange hus i byen. ( Sok házunk van  a városban.)
Alle husene er hvite. ( Az összes ház fehér. )

Vannak rendhagyó főnevek ( melyik nyelveben nincsenek? )

Pl.  MOR (anya)

EN MOR (egy anya)
MOREN (az anya)
MØDRE ( anyák)
MØDRENE ( az anyák)

A szótár jelzi azt, hogy EN vagy ET szó, meg a többes alakokat és a kivételeket is.

Főnevek

Ezt már egyszer leírtam amásik blogomban :)

http://norvegminta.blogspot.no/2012/08/a-norveg-nevelok-furcsasaga.html

A mondatszerkezet

A norvégban a mondatszerkezet kötött. Azaz mindig az  ige áll a második helyen. Akár kérdő mondat akár állitó mondat. Kivéve ha igével kezdjük a kérdő mondatot.
Hva er det? ( Vá ár de? ) Mi az?
1.Kérdőszò 2. Ige 3. Mondat többi része.
Er du enig? ( Ár dű eni?) Egyet értesz?
1. Ige. 2. Névmás 3. Mondat töbi része?
Jeg spiser nå. ( Jáj szpíszer no) Én eszem most.
1. Névmás. 2. Ige. 3. Határozó szó.
Nå spiser jeg.
1. Határozó szó. 2. Ige. 3. Névmás.
Szóval ha a határozó szó kerül előre akkor a mondat megfordul egy tengely körül és ez a tengely az ige.