2013. január 22., kedd

Lassuk a medvet!

Ez a blog azoknak szol, akik most tanuljak a norvegot, vagy eppen gondolkodnak rajta, hogy megtanuljak ezt a nyelvet. Mivel en is eppen a nyelv rejtelmeit kutatom es probalom minnel jobban elsajatitani ezert az ajanlatom: tanuljuk egyutt!
Egyelore ekezett nelkul irok, de remelem , ha megjavul a gepem, akkor a magyar szoveg ekezetes lesz. :)
Szoval, a norveg nyelv:
 Nezzuk, mit mond rola a Wikipedia:


A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.
A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.
A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.
A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus anynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheimkörnyékén figyelhető meg.
Bovebben itt:
Megjegyzem eleg hosszu szocikk. Sokkal hosszabb, mint a norveg wikipedian a magyar nyelvrol szolo. :)

A norveg annyira hasonlit a danhoz, hogy  pl a hasznalati utasitasokon a norveg szoveg igy szerepel : DK/NO 
Irasban valoban alig van elteres (nem csoda, hiszen a bokmål a dan nyelvbol alakult ki), de beszedben akkora az elteres, hogy a norvegok jobban megertik a svedet, mint a dant. Ugy szoktak itt mondani, hogy a danok beszede ahhoz hasonlit, mintha a torkukon akadt volna egy jokora adag tortkrumpli es nem birnak lenyelni. 
Ezen kivul a norvegok rengeteg dilektust hasznalnak, es sokan az oregek kozul nem is ertik a bokmålt. Azt beszelik , hogy regebben a TV-ben es a radioban csak bokmål-on volt szabad beszelni, de azota torten egy kulturalis "fordulat" es az emberek buszkek lettek arra a dalektusra amit a szuleik is hasznaltak ezert most ahany ember a radioban, tv.ben mind a sajat dialektusan vartyog. A kulonbsegek nehol nagyon "fulbeszokoek"
Csak a sajat peldambol meritve azt tudom mondani, hogy meg a szomszed telepulesek kozott is mind szokiejtesben, mind a nyelv " dallamaban" (jobb szot nem tudok ra  mondani, nem vagyok nyelvesz) akkora kulonbseg van, hogy amikor a szomszed varosban levo klinikara megyek dolgozni es az asszisztensek kerdeznek tolem valamit legtobbszor csak bamban bamulok rajuk, es csak az esetek kis hanyadaban sejtem, hogy mit is akarnak tolem. :)
Legkozelebb az abc-vel es az egyes betukapcsolatok kiejtesevel folytatjuk.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése