Rokoni kapcsolatok szavai

Elég logikusak és néha írtó mulatságosak a norvég nyelvben.

1. Mor = anya  ( ei/en mor, mødre, mødrene)
2. Far= apa ( en far, fedre, fedrene, )
3. Barn = gyerek ( et barn, barn, barna)
4. Sønn=  fia valakinek (en sønn)
5. Datter= lánya valakinek   ( en datter, døtre, døtrene)
6. Forelder= szülők
7. Besteforeldre= nagyszülők
     a) bestemor = nagymama            i) mormor= anyai nagymama , ii) farmor= apai nagymama
      b) bestefar = nagypapa             i) morfar= anyai nagypapa, ii) farfar= apai nagypapa
8. Søske= testvér
     a) bror = fivér ( broren, brødre, brødrene)       i) storebror = báty, ii) lillebror= öccs
     b) søster = lánytestvér (søsteren, søstre, søstrene)   i) storesøster= nővér, ii) lillesøster= húg
9. Barnebarn = unoka
10. Tante= nagynéni
11. Onkel= nagybácsi
12. Søskebarn= unokatetvér
13. Nevø= unokaöccs         i) tantebarn=egy gyerek, akinek valaki a nagynénje  , ii) onkelbarn= egy gyerek akinek valaki a nagybácsija
14. Niese= unokahúg     i) tantebarn   ii) onkelbarn  (l. 13)
15. Tremenning = másod- unokatestvér

A 13. egy kicsit bővebben. Pl. egy nőnek van testvére és annak van egy gyereke, akkor az a gyerek a nőnek  " tantebarn", ugyanez férfira vonatkozva " onkelbarn". És hogy még bonyolitsuk a dolgot, felfedeztem, hogy van még søsterdatter, søstersønn, brordatter, brorsønn hogy azt is közölhessem, hogy a fivérem, vagy a lánytestvérem gyerekéről van-e szó.

16. Svigemor= anyós
17. Svigerfar= após
18. Svigerine, brorkone = sógornő
19. Svigerbror, svoger = sógor
20. Svigerdatter = meny
21. Svigersønn = vej
22. Stemor = mostohaanya
23. Stefar= mostohaapa
24. Stebarn = mostohagyermek
         a) stesønn = mostohafia
         b) stedatter = mostohalánya
25. Fostermor = nevelőanya
26. Fosterfar = nevelőapa
27. Fosterforeldre, pleieforeldre = nevelőszülők
28. Fosterbarn =  nevelt gyermek
        a) fostersønn = nevelt fia
         b) fosterdatter = nevelt lánya
29. Foreldreløs = árva
30. Adoptivbarn= örökbefogadott gyerek
31. Adoptivforeldre= örökbefogadó szülők

Te jó ég, amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen sok lesz, remélem nem volt nagyon kimeritő...

Segédigék

Jelen időben:

1. Kan= -hat, -het, képes valamire

Jeg kan lese = Tudok olvasni

2.  Må= muszáj, kell, köteles

Det må gjøres= Ezt meg kell tenni.

3. Skal= fog ( jövő idő képző)

Jeg skal lese= Majd fogok olvasni.

4. Vil= akar, fog

Hun vil danse= Táncolni akar.

5.Burde= kellene

En av oss bør være hjemme= Egyikünknek otthon kellene lenni.

Mit azt a példák is mutatják a segédigével együtt használt főige általános alakban van de az " å" bigyó nélkül.

Birtokos névmások

Enyém:
Min ( EN szavak) min bil= az én autóm
Mi   (EI szavak )   mi klokke= az én órám
Mitt (ET szavak) mitt hus=az én házam
Mine (tbsz)       mine biler= az autóim

Viszont ha a sorrend megfordul:

bilen min
klokka mi
huset mitt
bilene mine

Tied:
Din, di, ditt

Az övé :

Hans (ha férfiról van szó)
Hennes( ha nőröl)

Hans bil
Hennes hus


A miénk

vår ( EN, EI szavak)
vårt ( ET szavak)
våre ( tbsz)

A tiétek:

deres

Az övék:

deres

Az első szám harmadik személyben és többes szám harmadik személyben van egy visszaható névmás, amit akkor használnak, amikor olyasmiről van szó,ami a cselekvő személy birtokában van.

sin, sitt, sine

Heidi vasker klærne sine= Heidi a saját ruháit mossa
Heidi vasker klærne hennes= Heidi egy másik (nőnemű) személy ruháját mossa.

 Jani sier at Péter må sette sykkelen sin i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét a garázsba ( Péter biciklije)

Jani sier at Péter må sette sykkelen  hans i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét ( Jani bicikliét) a garázsba

A személyes névmások

Személyes névmások

Jeg (jáj) = én           meg (máj)= engem , nekem, magamat
Du (dű)= te              deg ( dáj)= téged, neked, magadat
han (hán) = ő (ffi)     ham/han (hám)= őt,  neki  seg(száj)=magát
hun (hün) = ő (nő)     henne= őt, neki   seg
den, det = az  ( függ a szó nemétől), den, det = őt, neki, seg
vi= mi                    oss = minket, nekünk, magunkat
dere= ti                  dere= titeket, nektek, magatokat
de (di) = ők             dem= őket,  nekik , seg= magukat

Nézzünk példamondatokat :

Kicsit gondolkoynom kell, mert a magyar máshogy használja... :)

Én olvasok= Jeg leser.     Ideadnád nekem a könyvet? = Kan du gi ( jí)  meg boka?
Te olvasol=  Du leser        Jeg kan gi boka deg.= Odadhatom neked a könyvet.
Han/Hun leser.                  Jeg kan gi boka ham/henne.
Vi leser.                            
Dere kan gi boka oss.  = Ti ideahatjátok a könyvet nekünk.
Jeg kan gi boka dere. = Odaadhatom nektek a könyvet.
De leser= Ők olvasnak      Jeg kan gi boka dem.= Odaadhatom nekik a könyvem.


A seg névmás:  visszaható névmás. Sok igét csak visszaható igeként használhatunk. Pl. gifte seg = házasodik, gleder seg = már alig várja

Jeg gifter meg.
Du gifter deg.
Han/ Hun gifter seg.
Vi gleder oss til det
Dere gleder dere til det. ( Ez olyan "a körül a fa körül " szerű, nem? :) )
De gleder seg til det.

Azt hiszem mára elég ennyi.

Husvét

Husvétkor a norvégok így köszönnek:

GOD PÅSKE! vagy RIKTIG GOD PÅSKE! ( gú poszke, rikti gú poszke)

A  "Krisztus feltámadt ! Valóban feltámadt! " köszöntés nincs elterjedve, főleg a templomokban használják liturgia közben. Norvégul így van: "Kristus er oppstanden! Han er sannelig oppstanden!"

Igék

A norvég infinitivus, tehát az ige általános alakja az  å  maganhangzó plussz főnevi igenév.
Pl.
å gå       menni
å tenke   gondolkodni
å gjøre  tenni
å lese    olvasni
a lære     tanulni
å spise     enni
å drikke    inni

Amikor ragozzuk, akkor az å-t elhagyjuk.
Jeg spiser. Én eszem.
Dere går.   Ti mentek
Du leser.    Te olvasol.
Han lærer.   Ő (ffi) tanul.
Hun tenker.   Ő (nő) gondolkodik.
Vi drikker.  Iszunk.
De gjør. Ők  megteszik.

A norvég nyelvben, ahogy a fenti példa is mutatja minden személyben egyformán vegződnek az igék. Akármilyen időben. ( Rossz időben es napsütésben is ;-) )

Jeg spiser. Du spiser. Han/Hun spiser. Vi spiser. Dere spiser. De spiser.

Sajnos nem ismerem a magyar nyelvi kifejezéseket, ezért megpróbálom úgy elmondani, hogy körölírom. Akinek bántja a szemét, attól elnezést kérek.
Szoval, ha a mondatban megis az ige altalános alakját is kell használni, akkor :
Ha a vil, skal, må, kan segedige is szerepel előtte, az å jelet elhagyjuk.

Jjeg skal reise. Elutazok.
Vi må prøve. Meg kell próbáljuk.
Du vil ha. Akarod.
Han kan lese. Olvashat. vagy Tud olvasni.

Egyébként ha ilyesmi mondatot akarsz megfogalmazni, hogy " Probálom megjavítani." vagy " Elkezdek enni".
Akkor az å jelet is ki kell ejteni, le kell írni.

Jeg prøve å reparere.
Jeg begynner  å spise.

Remélem nem voltam teljesen érthetetlen. :)

A multbeli alakokrol máskor, az egy külön post anyaga.

A hét napjai és hónapok

Mandag (hétfő)  (mándág)
Tirsdag  (kedd)   (tisdág)
Onsdag  (szerda)  (unszdág)
Torsdag  (csütörtök)  (tusdág)
Fredag    ( péntek)  (fredág)
Lørdag    (szombat)  ( lőrdág)
Søndag    (vasárnap)  (szöndág)

januar   ( jánuár), februar  (február), mars  (más), april  (ápril), mai (máj), juni (jüni), juli (jüli),  august (őgüszt), september, oktober ( uktuber), november (nuvember), desember.