A hét napjai és hónapok

Mandag (hétfő)  (mándág)
Tirsdag  (kedd)   (tisdág)
Onsdag  (szerda)  (unszdág)
Torsdag  (csütörtök)  (tusdág)
Fredag    ( péntek)  (fredág)
Lørdag    (szombat)  ( lőrdág)
Søndag    (vasárnap)  (szöndág)

januar   ( jánuár), februar  (február), mars  (más), april  (ápril), mai (máj), juni (jüni), juli (jüli),  august (őgüszt), september, oktober ( uktuber), november (nuvember), desember.

A főnevek továbbra is...

A többes szám egy kicsit bonyolulzabb, mint az angolban. Van határozott és határozatlan többesszám. De nem mindegy, hogy ET vagy EN szórol beszélünk.

Vegyük pl. azt a szót hogy BIL  (autó)

1.Határozatlan egyes szám: EN BIL ( egy autó)
2.Határozott egyes szám:  BILEN ( az autó)
3.Határozatlan többes szám : BILER ( autók ) (általánosságban)
4.Határozott többes szám:  DE BILENE ( az autók)

Jeg har en bil. ( Van egy autóm.)
Bilen er hvit. ( Az autó fehér.)
Jeg kan se biler. ( Autókat látok)
De bilene er hvite. ( Az autók fehérek.)

Most nezzünk azt a szót, hogy  PAPIR ( papír)


1.Határozatlan egyes szám: ET PAPIR ( egy papír)
2.Határozott egyes szám:  PAPIRET  ( a papír)
3.Határozatlan többes szám : PAPIRER (papírok)
4.Határozott többes szám:  DE PAPIRENE ( a papírok)

Et papir er på bordet. ( Egy papír van az asztalon) Ebben a mondatban két példa is van :) !
Har du papirer? ( Vannak pírjaid? )
Kan du lese papirene ( Elolvasnád a papírokat? )

DE, ha az ET szó csak egyetlen szótagból áll, akkor a határozatlan többes szám NEM változik.

ET HUS (egy ház)
HUSET ( a ház)
HUS ( házak)
DE HUSENE (a házak)

 Jeg vil gjerne ha et hus. ( Szeretnék egy házat)
Huset er stort. ( A ház nagy.)
Vi har mange hus i byen. ( Sok házunk van  a városban.)
Alle husene er hvite. ( Az összes ház fehér. )

Vannak rendhagyó főnevek ( melyik nyelveben nincsenek? )

Pl.  MOR (anya)

EN MOR (egy anya)
MOREN (az anya)
MØDRE ( anyák)
MØDRENE ( az anyák)

A szótár jelzi azt, hogy EN vagy ET szó, meg a többes alakokat és a kivételeket is.

Főnevek

Ezt már egyszer leírtam amásik blogomban :)

http://norvegminta.blogspot.no/2012/08/a-norveg-nevelok-furcsasaga.html

A mondatszerkezet

A norvégban a mondatszerkezet kötött. Azaz mindig az  ige áll a második helyen. Akár kérdő mondat akár állitó mondat. Kivéve ha igével kezdjük a kérdő mondatot.
Hva er det? ( Vá ár de? ) Mi az?
1.Kérdőszò 2. Ige 3. Mondat többi része.
Er du enig? ( Ár dű eni?) Egyet értesz?
1. Ige. 2. Névmás 3. Mondat töbi része?
Jeg spiser nå. ( Jáj szpíszer no) Én eszem most.
1. Névmás. 2. Ige. 3. Határozó szó.
Nå spiser jeg.
1. Határozó szó. 2. Ige. 3. Névmás.
Szóval ha a határozó szó kerül előre akkor a mondat megfordul egy tengely körül és ez a tengely az ige.

Engem ... hivnak

Nos, akor jöjjön az ismerkedés norvégul.

Hei! Ez a szia megfelelője. A norvégogknál van magázódás, de nagyon ritkán használják. Többnyire ezzel a hei- (e. : hej)-el köszöntik egymást. Ha hivatalosak akarnak lenni, akkor a napszaknak megfelelő köszönést használják.

God morgen! (gú morgen) Jó reggelt!
God dag! (gú dág)
God kveld! (gú kvel) Jó estét!

Hva heter du?  ( Vá heter dű? )  Hogy hívnak téged?
Jeg heter Pippin. ( Jáj heter Pippin) A nevem Pippin.
Hyggelig å møte deg. ( Hügeli a mőte dáj) Örvendek.
I like så  ( Ilige sa) Viszont.

Még van nekik egy kérdésük amit mindig megkérdeznek: ez a Hvordan går det? ( Vurdán gar de? ) Hogy megy ?  Az angoltól eltérően válaszolni is kell rá. Igy lehet:

Det går bra. ( Det gar brá). Jól megy.
Bare bra. ( Báre brá) Csak jól.
Ikke så verst. (Ikke sa vest) Nem olyan rossz.

Mint már említettem nem nagyon magázzák egymást. Öregeket is nyugodtan letegezhetsz. Ez egy külön fejezetet érdemel egy szociológiai tanulmányban. A fönököm szerint a norvégok  nem szívesen fogadnak el semmilyen hierarhiát. Mindenki szabadon véleményt nyilvánithat függetlenül poziciótol vagy végzetségtől  Ez egy kelet-európait nagyon tud zavarni.


Szóval a du  azaz te és az deg azaz téged az általánosan elterjedt forma. Egyszer megkérdeztem a norvég tanáromat, hogy akkor kit magáznak, a királyt? Azt felelte, hogy még őt sem igazán. A nagyon idős embereket szokták, ha ünnepélyesen szólitják meg őket.

A elköszönés leggyakoribb formája a Ha det bra! vagy a kevésbé merev Ha det! Ami szó szerint Legyen neked jó! vagy a Legyen neked!  ( Há de brá vagy Há de).


Takk for i dag! :)

Kombinációk

Diftongusok:
ei , mint ej      vei= út ; leilighet= lakás; sei= egy tőkehal fajta
ai, mint áj       mai=május; hai= cápa; haike = autót stoppolni.
øy, mint őj      fornøyd = elégedett
au, eu  mint ő   sau = birka, Europa, maur = hangya

Egyebek:

kj, ki, ky , mint  átmenet a h és cs között   kjøre = vezetni, kirke= templom, kiosk= kis bolt
skj, sj, sk ( + i, y, øy ), mint s skjære= vágni, metszeni, sjal=sál,  sky=felhő, skøyter= korcsolya (egy pár)
ng ( orrhangú "n " ) sang= ének, dal; mange= sok

a g- es a h néma ezekben az esetekben:

gj , mint j  gjennom= keresztűl
hj, mint j   hjelpe= segíteni
hv, mint v  hvem= ki? hva= mi? hvor= hol?

Itt ahol mi vagyunk a kj, ki, ky kombinációt cs-nek ejtik, a hv kombinációt pedig kv- nek. Szóval a kirke az csirke , a kjøre az csőre, a hva az kvá.
 A Donáld Duck pedig Dunáld Dükk ...

Mássalhangzók

b  mint b                                       bok= könyv
c csak idegen szavakban:              
    sz-nek ejtik  e, i, y előtt                 centimeter
     k- nak a, o , u, æ előtt                        camping
d   mint d                                        dame= hölgy
f    mint f                                          fem= öt
g    kétféleképpen:
      g , ha a, o , u, æ előtt van, vagy mássalhangzó előtt         gate= utca
      j,   ha i, e , y előtt                                                       gi = adni
h   mint h                                                                          han= ő (ffi)
j    mint j                                                                           ja=igen
k   kétféleképpen .
     k-nak  a, o, u, æ   vagy mássalhangzó előtt                 Kari (női név ), klær= ruhák
     átmenet a h és cs között ( hátul ejtve a a torkunkban),
     ha i, y  előtt áll                                                            kyss= csók
l    mint l                                                                          liv= élet
m mint m                                                                         mor= anya
n  mint n                                                                           ny= új
p mint p                                                                            potat = krumpli
q  csak idegen szavakban                                                 quiz
r   mint r (ki is ejtik rendesen , nem mint az angolok )          reise=utazni
s  kétféleképpen
    sz                                                                                 se=látni

     s  ha az l előtt áll                                                          slå= ütni
t  mint t                                                                             tog = vonat
v  mint v                                                                            vindu= ablak
w mint v , de csak idegen szavakban                                  WC
x  mint sz, de csak idegen szavakban                                  xylofon
z  mint  sz, de csak idegen szavakban                                 zoo

Vannak még különböző betükombinációk, amit másképpen ejtenek, erről majd máskor. Egyelőre ennyi is bőven elegendő